Az ország területét teljesen lefedő 12 vízügyi igazgatóságot nem a közigazgatási határokhoz, hanem a vízgyűjtőkhöz igazodóan alakították ki több, mint 60 évvel ezelőtt, így a TIVIZIG működési területe nemcsak Hajdú-Bihar megyét foglalja magába, de a környező négy megye kisebb térségeit is.

Az igazgatóság feladata a társadalom szolgálata, a vízgazdálkodási célok megvalósulásának biztosítása az államigazgatási eszközrendszer segítségével.

A térségfejlesztés szempontjából is kiemelt feladat a vízgazdálkodási koncepciók készítése, összehangolása. Gazdálkodunk a felszíni és felszín alatti vízkészletekkel, felmérjük ezek térbeli, időbeli és mennyiségi adatait, valamint ellenőrizzük minőségét és végezzük elosztását. Az állami főműveken ellátjuk, térségünkben ezen kívül irányítjuk és összehangoljuk a vizek kártételei elleni védekezést. (Vízkárelhárításnak nevezzük az ár- és belvizek, a vízminőségi károkozás, de az aszálykár elleni védekezést is!)

Az év egészében állandó feladatot jelent a csaknem 6 912 négyzetkilométeres működési területünkön található 348 km hosszú elsőrendű árvízvédelmi töltés, a 3 824 km hosszú belvíz-, valamint a 370 kilométeres térségi vízpótló, vízellátó csatornahálózat kezelése, működtetése, fejlesztése. Emellett 65 szivattyútelepet és 20 szivattyúállást üzemeltetünk, valamint 33 darab belvíztározót is működtetetünk, amelyek kapacitása meghaladja a 70 millió köbmétert.

Folyamatosan azon dolgozunk – az utóbbi években elsősorban az Európai Uniós pályázati lehetőségeket kihasználva -, hogy a kezelésünkben lévő állami műveket fejlesszük.

2015 végén fejeződött be egy 4,6 milliárd forintos beruházás keretében a Berettyó folyó védtöltéseinek megerősítése, illetve 2 milliárd forintból a tiszai védvonalak fejlesztése valósult meg.

A mindennapi munkánk mellett büszkék vagyunk arra, hogy igazgatóságunk területén kezdődött el, Tiszadob közelében a Tisza folyó szabályozása (1846-ban), a jeles eseménynek állított emlékművek Tiszadob és Tiszalök közelében találhatók.

Igazgatóságunk kezeli és működeti az 1956-ra megépült, mintegy 100 kilométer hosszú Keleti-főcsatornát, amely elsősorban a tiszántúli területek öntözését segíti, és jelentős szerepet tölt be a Körös völgy vízpótlásában. Emellett az elmúlt évtizedekben kedvelt kirándulóhelye lett a horgászoknak és a pihenni vágyóknak egyaránt.

Elődeink számára is fontos volt, és ma is szem előtt tartjuk, hogy a vízgazdálkodás és a természetvédelem összhangban legyen.  

Az 1954-ben üzembe helyezett Tiszalöki Vízlépcső mellett, a Tisza bal partján a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság egy gyűjteményes kertet, parkerdőt telepített. Az akkori építési törmelék és anyaggödör helyén, csaknem 60 év után ma már gyönyörű erdő található: a Tiszalöki Arborétum.

Az 1970-es években párhuzamosan indult el Debrecen közelében a parkerdő fejlesztés és a Hajdúhátság vízgazdálkodásának fejlesztési terve. A programokat később összehangolták, ennek eredményeként valósult meg a cívisváros egyik legnépszerűbb kirándulóhelye, a Vekeri tó Erdőspusztán.

Igazgatóságunk 2011 és 2013 között Bakonszeg határában felújított egy víztározót. A beruházás hangsúlyos célja volt, hogy a Natura 2000-es természetvédelmi területen olyan vizes élőhelyet alakítsunk ki, amely fontos szerepet játszhat a hazai veszélyeztetett vízimadár fajok megőrzésében, valamint pihenőhelyként szolgálhat a vonuló vízimadarak számára is.