A TIKÖVIZIG az alábbi partnerekkel 2008. december 8-án Budapesten írt alá egy magyar-francia vízügyi együttműködési megállapodást.

Partnerek:    

• Szajna-Normandia Vízügyi Ügynökség
• Loire-Bretagne Vízügyi Ügynökség
• Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság
• Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
• Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
• Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
• Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

A Francia-Magyar Twinning Megállapodás partnerei saját országukban jogi személyiséggel és pénzügyi autonómiával rendelkező közintézmények/állami szervezetek. Küldetésük a vízkészlet gazdálkodás támogatása saját vízgyűjtőiken valamint a fenntartható fejlődésben végzett tevékenységük rögzítése.

Jelen megállapodás egy olyan műszaki, adminisztratív, pénzügyi és jogi témájú együttműködés, melynek célja, hogy vízgyűjtőiken támogassák az integrált vízkészlet gazdálkodást és fenntartható fejlődést.

Tanulmányi út Franciaországban

A kiküldetés helye: Orleans, Clermont Ferrand Franciaország

A kiküldetés időpontja: 2013. június 18-29.

A kiküldtetés 2008-ban létrejött „Young trainee” program folytatásaként valósult meg. A program keretében Kovács Eszter a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság munkatársa Orleans-ba, illetve Clermont Ferrand-ba látogatott. 2011-ben a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság a mostani fogadó intézmény, a Loire-Bretagne Vízügyi Ügynökség munkátársát, Francois Penaud-t fogadta.

A program első két napján Orleans-ban az ügynökség központjában a francia vízügyi rendszerről, vízügyi tervezésről és a nemzetközi kapcsolatokról tartottak prezentációkat.

A francia vízügyi rendszer működése az 1964-es törvény alapján három alapvető pilléren nyugszik:

• Geografikus szerkezetben/egységben való gondolkodás: vízgyűjtőterület.
• Szolidaritáselve: a víz közös érdek/ügy.
• Szennyező fizet elv alkalmazása: aki szennyez, fizet, aki szennyeződést csökkent, az támogatásban részesül.

A vízgyűjtőterület hat kisebb vízgyűjtőre tagolódik Franciaországban, ezeket a területeket a vízügyi ügynökségek menedzselik. Az ügynökségek önálló pénzügyi és igazgatási autonómiával rendelkező állami közigazgatási szervek. Minden ügynökségnél van egy 33 tagból álló igazgató tanács, aminek a tagjait a vízgyűjtő bizottság választja meg. A vízgyűjtő bizottság tagjainak 40 százalékát a helyi hatóságok képviselői, 40 százalékát vízhasználók és 20 százalékát az állam adja. Ők hagyják jóvá a Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervet (SDAGE).

A szolidaritás elvét a vízgyűjtő bizottságba és igazgató tanácsba delegált tagok összetétele biztosítja, ahol a tisztviselők, vízhasználók, az állam és a vízügyes szakemberek a területi megosztásokat is figyelembe véve kerülnek be. 

A vízért fizetnek a vizet használók és a szennyezők, a díjak 20 százaléka a használóktól, 80 százaléka pedig a szennyezőktől folyik be. A vízdíj a vízügyi ügynökségekhez kerül, ez adja az ügynökségek költségvetését. Az ügynökség feladatai: adatgyűjtés és feldolgozás, követendő irányelvek kidolgozása, díjak beszedése, pénzügyi igények vizsgálata, projektek menedzselése, technikai és pénzügyi segítségnyújtás a helyi közösségeknek, a társadalom tájékoztatása.

A legfőbb alapelv: „water pays the water”

Minden ügynökség költségvetésének 1 százalékát a nemzetközi kapcsolatok finanszírozására használja. A Loire-Bretagne Vízügyi Ügynökség jelenleg tíz országgal van kapcsolatban, köztük Magyarországgal is. A francia-magyar twinning megállapodással egy műszaki, adminisztratív, pénzügyi témájú együttműködésbe léptek, hogy vízgyűjtőiken támogassák az integrált vízkészlet gazdálkodást és fenntartható fejlődést. A program kitűnő lehetőséget kínál fiatal vízügyi szakemberek számára a francia vízgazdálkodás megismerésére, világnézetük tágítására, új ismeretek megszerzésére, kapcsolatok építésére.

                                                                                  Kovács Eszter