Sérülékeny vízbázisok védelme

Magyarországon a közműves ivóvízellátás több mint 90 %-ban felszín alatti vízkészletekre települt. A felszín alatti vizek a felettük lévő földtani képződményeknek köszönhetően jóval védettebbek, mint a felszíniek, azonban ez nem jelent teljes biztonságot. A magyarországi vízbázisok 2/3-a sérülékeny, ami azt jelenti, hogy a felszínen megjelenő szennyeződés leszivároghat a vízadóba. A szennyezések létrejötte a vízkivétel körül kialakított védőterületekkel, védőidomokkal korlátozható. A vízbázisvédelmi program feladata, hogy megakadályozza a vízadó elszennyeződését védőterületek, védőidomok alkalmazásával.

Távlati sérülékeny vízbázisok

• Tiszacsege Nyugat
• Tiszacsege Észak
• Polgár Nyugat

Tiszacsege Nyugat Távlati Vízbázis

Vízbázisvédelmi Célprogram
Üzemelő sérülékeny ivóvízbázisok biztonságba helyezése

Tiszacsege Nyugat Távlati Vízbázis

Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság

A vizsgálatot végezte:
AQUARIUS Kft.
1994-1999

Az összefoglalót készítette:
TIKÖVIZIG, VKK
2006

Jellemzői

Tiszacsege-Ny távlati ivóvízbázis környezetének vízföldtani jellemzése

Az ország legjobb vízbeszerzési adottságú területeinek figyelembe vételével regionális vízbázisokat, ezeken belül távlati lokális ivóvízbázisokat jelöltek ki korábbi években. A távlati ivóvízbázisok biztonságba helyezésének és folyamatos gondozásának a célja, hogy kiépítésig (a távlati ivóvízbázis igénybevételéig) se mennyiségi, se minőségi romlás ne következzen be ezeken a vízbeszerző helyeken.

Tiszacsege-Ny Távlati ivóvízbázis a Sajó és Hernád hordalékkúpján helyezkedik el. A Tisza 452,8-446,2 fkm szelvényei között a balparti partszakaszon található. A területen 30,0 m-ig lemélyített fúrások rétegsorai alapján a Tisza mentén 2,0-6,0 vastag iszapos agyagos fedőréteg alatt 23,0-28,0 m mélységig osztatlan egységes kifejlődésű homokrétegek települtek melyek lefelé durvább szemcséjűvé vállnak. A Tiszától távolabbi részeken a porózus összlet felső szintje apró vagy finomszemű homok, ezt követően közép- durvaszemcséjű homok települ, melyekben kavicsos homok és kavicslencsék is előfordulnak.

A vízbázis állapotának bemutatása

A vízbázis diagnosztikai munka során kiépítésre került a vízbázis észlelőrendszere. 4 db kútpár (15-27,0 m talpmélységgel), 1db nagyátmérőjű kút (21,0 m talpmélységgel), 6 db piezométer (9,0 m talpmélységgel) és 9 db szennyezőforrás feltáró kút (8,0 m, 15,0 m, 30,0 m talpmélységgel).

A Pleisztocén összletben tárolt víz Ca- Mg-hidrogénkarbonátos jellegű általában kis keménységű és alacsony sótartalmú víz, melynek magas vas-, mangán- és ammóniatartalma, a mélyebb kutakban a szulfidtartalom kifogásolt. A legtöbb kút vizében a fenol és az alumínium is megtalálható.
A szennyezőforrás feltáró kutakban a vas- mangán- és ammónuim tartalom esik kifogás alá, és fenoltartalom is dektektálható volt.

A 35000 m3/d kapacitásra tervezett vízbázis termelt vize partiszűrésű vízkivétellel biztosítható. A partiszűrésű víz 4300 m hosszú kútsorral nyerhető ki.

A 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet előírásai szerint meghatározásra került a vízbázis védőidoma.
A belső védőövezet (20 napos elérési idő)  kijelölése nem szükséges, a kutak körüli 10 m sugarú védőövezetet ki kell jelölni.
A külső védőövezet (6 hónapos elérési idő) kijelölése nem szükséges.
A hidrogeológiai védőövezet A zónája (5 éves elérési idő) kijelölése szükséges.
A hidrogeológiai védőövezet B zónája (50 éves elérési idő) kijelölése szükséges.

A védőterületi határozat 2004 július 27.-én  a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Felügyelet által kiadásra került  H-5891-2/2004 ügyíratszámon.
A védőterületi határozatban megfogalmazásra kerülnek azon korlátozások melyeket.be kell tartani.

A vízbázis sérülékeny ezért a bitztonságba helyezéséről és biztonságban tartásáról gondoskodni kell.

A védőterület belterületi részén szorgalmazni kell a háztartások csatornára rákötését, valamint  a régi derítők szakszerű eltömedékelését el kell végezni.

Be kell vezetni a zárt trágyatárolást és a képződő szerves és hígtrágya védőterületen kívüli hasznosítását. Meg kell akadályozni, hogy újabb szennyezők jelenjenek meg a védőterületen belül. A monitoring rendszert üzemeltetni kell és a vízminőség vizsgálatokat évente legalább egyszer el kell végezni.

Vízbázisvédelmi Célprogram
Üzemelő sérülékeny ivóvízbázisok biztonságba helyezése

Tiszacsege-Ny távlati ivóvízbázis környezetének vízföldtani jellemzése

Az ország legjobb vízbeszerzési adottságú területeinek figyelembe vételével regionális vízbázisokat, ezeken belül távlati lokális ivóvízbázisokat jelöltek ki korábbi években. A távlati ivóvízbázisok biztonságba helyezésének és folyamatos gondozásának a célja, hogy kiépítésig (a távlati ivóvízbázis igénybevételéig) se mennyiségi, se minőségi romlás ne következzen be ezeken a vízbeszerző helyeken.

Tiszacsege-Ny Távlati ivóvízbázis a Sajó és Hernád hordalékkúpján helyezkedik el. A Tisza 452,8-446,2 fkm szelvényei között a balparti partszakaszon található. A területen 30,0 m-ig lemélyített fúrások rétegsorai alapján a Tisza mentén 2,0-6,0 vastag iszapos agyagos fedőréteg alatt 23,0-28,0 m mélységig osztatlan egységes kifejlődésű homokrétegek települtek melyek lefelé durvább szemcséjűvé vállnak. A Tiszától távolabbi részeken a porózus összlet felső szintje apró vagy finomszemű homok, ezt követően közép- durvaszemcséjű homok települ, melyekben kavicsos homok és kavicslencsék is előfordulnak.

A vízbázis állapotának bemutatása

A vízbázis diagnosztikai munka során kiépítésre került a vízbázis észlelőrendszere. 4 db kútpár (15-27,0 m talpmélységgel), 1db nagyátmérőjű kút (21,0 m talpmélységgel), 6 db piezométer (9,0 m talpmélységgel) és 9 db szennyezőforrás feltáró kút (8,0 m, 15,0 m, 30,0 m talpmélységgel).

A Pleisztocén összletben tárolt víz Ca- Mg-hidrogénkarbonátos jellegű általában kis keménységű és alacsony sótartalmú víz, melynek magas vas-, mangán- és ammóniatartalma, a mélyebb kutakban a szulfidtartalom kifogásolt. A legtöbb kút vizében a fenol és az alumínium is megtalálható.
A szennyezőforrás feltáró kutakban a vas- mangán- és ammónuim tartalom esik kifogás alá, és fenoltartalom is dektektálható volt.

A 35000 m3/d kapacitásra tervezett vízbázis termelt vize partiszűrésű vízkivétellel biztosítható. A partiszűrésű víz 4300 m hosszú kútsorral nyerhető ki.

A 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet előírásai szerint meghatározásra került a vízbázis védőidoma.
A belső védőövezet (20 napos elérési idő)  kijelölése nem szükséges, a kutak körüli 10 m sugarú védőövezetet ki kell jelölni.
A külső védőövezet (6 hónapos elérési idő) kijelölése nem szükséges.
A hidrogeológiai védőövezet A zónája (5 éves elérési idő) kijelölése szükséges.
A hidrogeológiai védőövezet B zónája (50 éves elérési idő) kijelölése szükséges.

A védőterületi határozat 2004 július 27.-én  a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Felügyelet által kiadásra került  H-5891-2/2004 ügyíratszámon.
A védőterületi határozatban megfogalmazásra kerülnek azon korlátozások melyeket.be kell tartani.

A vízbázis sérülékeny ezért a bitztonságba helyezéséről és biztonságban tartásáról gondoskodni kell.

A védőterület belterületi részén szorgalmazni kell a háztartások csatornára rákötését, valamint  a régi derítők szakszerű eltömedékelését el kell végezni.

Be kell vezetni a zárt trágyatárolást és a képződő szerves és hígtrágya védőterületen kívüli hasznosítását. Meg kell akadályozni, hogy újabb szennyezők jelenjenek meg a védőterületen belül. A monitoring rendszert üzemeltetni kell és a vízminőség vizsgálatokat évente legalább egyszer el kell végezni.

Térkép

<< Vissza az elejére

Tiszacsege Észak Távlati Vízbázis

Vízbázisvédelmi Célprogram
Üzemelő sérülékeny ivóvízbázisok biztonságba helyezése

Tiszacsege Észak Távlati Vízbázis

Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság

A vizsgálatot végezte:
AQUARIUS Kft.
1994-1999

Az összefoglalót készítette:
TIKÖVIZIG, VKK
2006

Jellemzői

Tiszacsege-É távlati ivóvízbázis környezetének vízföldtani jellemzése

Az ország legjobb vízbeszerzési adottságú területeinek figyelembe vételével regionális vízbázisokat, ezeken belül távlati lokális ivóvízbázisokat jelöltek ki korábbi években. A távlati ivóvízbázisok biztonságba helyezésének és folyamatos gondozásának a célja, hogy kiépítésig (a távlati ivóvízbázis igénybevételéig) se mennyiségi, se minőségi romlás ne következzen be ezeken a vízbeszerző helyeken.

Tiszacsege-É Távlati ivóvízbázis a Sajó és Hernád hordalékkúpján helyezkedik el. A Tisza 460,49-457,09 fkm szelvényei között a balparti partszakaszon található. A területen 30,0 m-ig lemélyített fúrások rétegsorai alapján a fedőt túlnyomórészt agyag, homokos agyag, agyagos homok, homokliszt finomhomok alkotja, így egyes helyeken lehetőség nyílik a felszíni víz lejutására a víztartó rétegekbe, vagyis a felszín felőli szennyezés lehetősége fennáll.

A vízbázis állapotának bemutatása

A vízbázis diagnosztikai munka során kiépítésre került a vízbázis észlelőrendszere. 8 db észlelőkút (8,80-23,0 m talpmélységgel), 1db nagyátmérőjű kút (25,0 m talpmélységgel) és 8 db szennyezőforrás feltáró kút (9,0-14,0 m talpmélységgel).

A Pleisztocén kavicsösszletben tárolt víz Ca-Mg-hidrogénkarbonátos jellegű kis-közepes keménységű alacsony összsótartalmú. A víz igen magas vas-, mangán-, ammónium tartalmú. Mindhárom komponens rétegeredetű, az ammónium azonban  szennyezőhatásra többszörösére emelkedhet. A víz magas arzéntartalma a terület középső részére jellemző.   

A 35000 m3/d kapacitásra tervezett vízbázis termelt vize partiszűrésű vízkivétellel biztosítható. A partiszűrésű víz 3000 m hosszú kútsorral nyerhető ki.

A 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet előírásai szerint meghatározásra került a vízbázis védőidoma.
A belső védőövezet (20 napos elérési idő)  kijelölése nem szükséges, a kutak körüli 10 m sugarú védőövezetet ki kell jelölni.
A külső védőövezet (6 hónapos elérési idő) kijelölése nem szükséges.
A hidrogeológiai védőövezet A zónája (5 éves elérési idő) kijelölése szükséges.
A hidrogeológiai védőövezet B zónája (50 éves elérési idő) kijelölése szükséges.

A védőterületi határozat 2004 szeptember 14.-én  a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Felügyelet által kiadásra került  H-6120-2/2004 ügyíratszámon.
A védőterületi határozatban megfogalmazásra kerülnek azon korlátozások melyet maradéktalanul be kell tartani.

A vízbázis sérülékeny ezért a bitztonságba helyezéséről és biztonságban tartásáról gondoskodni kell.

Be kell vezetni a zárt trágyatárolást és a képződő szerves és hígtrágya védőterületen kívüli hasznosítását. A szántóföldi területeken a növénytermesztéshez használt növényvédőszerek és műtrágya felhasználása a rendeletek betartása mellett folytatható.  
Meg kell akadályozni, hogy újabb szennyezők jelenjenek meg a védőterületen belül. A monitoring rendszert üzemeltetni kell és a vízminőség vizsgálatokat évente legalább egyszer el kell végezni. 

Térkép

<< Vissza az elejére

Polgár Nyugat Távlati Vízbázis

Vízbázisvédelmi Célprogram
Üzemelő sérülékeny ivóvízbázisok biztonságba helyezése

Polgár Nyugat Távlati Vízbázis

Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság

A vizsgálatot végezte:
AQUARIUS Kft.
1994-1998

Az összefoglalót készítette:
TIKOVIZIG, VKK
2006

Jellemzői

Polgár-Ny távlati ivóvízbázis környezetének vízföldtani jellemzése

Az ország legjobb vízbeszerzési adottságú területeinek figyelembe vételével regionális vízbázisokat, ezeken belül távlati lokális ivóvízbázisokat jelöltek ki korábbi években. A távlati ivóvízbázisok biztonságba helyezésének és folyamatos gondozásának a célja, hogy kiépítésig (a távlati ivóvízbázis igénybevételéig) se mennyiségi, se minőségi romlás ne következzen be ezeken a vízbeszerző helyeken.

Polgár-Ny Távlati ivóvízbázis a Sajó és Hernád hordalékkúpján helyezkedik el. A Tisza 482,2-473,8 fkm szelvényei között a balparti partszakaszon található. A területen lemélyített fúrások rétegsorai zömmel kavicsos homok, vagy homok kifejlődésű. A felső 86,0 m durvaszemcsés rétegösszletben csak 3,0-4,0 m-es homokos agyag, agyagos homok közbetelepülések vannak. Mélyebben az agyag, homokos agyag, közetlisztes agyagrétegek vastagsága nő. A 86,0-150,0 m-es mélységközben a porózus rétegek aránya már csak 31 % körüli.

A vízbázis állapotának bemutatása

A vízbázis diagnosztikai munka során kiépítésre került a vízbázis észlelőrendszere. 5 db kútpár (10-24,70 m talpmélységgel), 1 db kútnégyes (16,0 m, 47,0 m, 79,0 m, 110,0 m talpmélységgel) 2 db próbakút (43,0 m, 84,50 m talpmélységgel) 1db nagyátmérőjű kút (23,50 m talpmélységgel) és 3 db szennyezőforrás feltáró kút (8,0 m, 12,0 m, 29,50 m talpmélységgel).

A vízadó szintek vízminősége vas- és mangántartalom tekintetében sokszorosan meghaladja a határértéket, alacsony pH jellemző, az ammónium tartalom szintén meghaladja a határértéket (feltehetően rétegeredetű). Kifogásolt még a magas KOI érték. A vízben a fenol és a cink is jelen van.

A 70000 m3/d kapacitásra tervezett vízbázis termelt vizének nagy része 55000 m3/d partiszűrésű, 15000 m3/d pedig felszínközeli rétegvíz. A partiszűrésű víz 6800 m hosszú kútsorral, a felszínközeli rétegvíz a két mélyebb vízadóra telepített kútpárral nyerhető ki.

A 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet előírásai szerint meghatározásra került a vízbázis védőidoma.
A belső védőövezet (20 napos elérési idő)  kijelölése nem szükséges, a kutak körüli 10 m sugarú védőövezetet ki kell jelölni.
A külső védőövezet (6 hónapos elérési idő) kijelölése nem szükséges.
A hidrogeológiai védőövezet A zónája (5 éves elérési idő) kijelölése szükséges.
A hidrogeológiai védőövezet B zónája (50 éves elérési idő) kijelölése szükséges.

A védőterületi határozat 2003 november 27.-én  a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság által kiadásra került 1411-17/2003 ügyiratszámon.
A védőterületi határozatban megfogalmazásra kerülnek azon korlátozások melyet be kell tartani.

A vízbázis sérülékeny ezért a bitztonságba helyezéséről és biztonságban tartásáról gondoskodni kell.

A Tisza hullámterén lévő üdülőterületen a kismélységű kutakat és szennyvízszikkasztókat meg kell szüntetni, a szemétszállítást meg kell oldani.

Be kell vezetni a zárt trágyatárolást és a képződő szerves és hígtrágya védőterületen kívüli hasznosítását. Meg kell akadályozni, hogy újabb szennyezők jelenjenek meg a védőterületen belül. A monitoring rendszert üzemeltetni kell és a vízminőség vizsgálatokat évente legalább egyszer el kell végezni. 

Polgár-Ny távlati ivóvízbázis környezetének vízföldtani jellemzése

Az ország legjobb vízbeszerzési adottságú területeinek figyelembe vételével regionális vízbázisokat, ezeken belül távlati lokális ivóvízbázisokat jelöltek ki korábbi években. A távlati ivóvízbázisok biztonságba helyezésének és folyamatos gondozásának a célja, hogy kiépítésig (a távlati ivóvízbázis igénybevételéig) se mennyiségi, se minőségi romlás ne következzen be ezeken a vízbeszerző helyeken.

Polgár-Ny Távlati ivóvízbázis a Sajó és Hernád hordalékkúpján helyezkedik el. A Tisza 482,2-473,8 fkm szelvényei között a balparti partszakaszon található. A területen lemélyített fúrások rétegsorai zömmel kavicsos homok, vagy homok kifejlődésű. A felső 86,0 m durvaszemcsés rétegösszletben csak 3,0-4,0 m-es homokos agyag, agyagos homok közbetelepülések vannak. Mélyebben az agyag, homokos agyag, közetlisztes agyagrétegek vastagsága nő. A 86,0-150,0 m-es mélységközben a porózus rétegek aránya már csak 31 % körüli.

A vízbázis állapotának bemutatása

A vízbázis diagnosztikai munka során kiépítésre került a vízbázis észlelőrendszere. 5 db kútpár (10-24,70 m talpmélységgel), 1 db kútnégyes (16,0 m, 47,0 m, 79,0 m, 110,0 m talpmélységgel) 2 db próbakút (43,0 m, 84,50 m talpmélységgel) 1db nagyátmérőjű kút (23,50 m talpmélységgel) és 3 db szennyezőforrás feltáró kút (8,0 m, 12,0 m, 29,50 m talpmélységgel).

A vízadó szintek vízminősége vas- és mangántartalom tekintetében sokszorosan meghaladja a határértéket, alacsony pH jellemző, az ammónium tartalom szintén meghaladja a határértéket (feltehetően rétegeredetű). Kifogásolt még a magas KOI érték. A vízben a fenol és a cink is jelen van.

A 70000 m3/d kapacitásra tervezett vízbázis termelt vizének nagy része 55000 m3/d partiszűrésű, 15000 m3/d pedig felszínközeli rétegvíz. A partiszűrésű víz 6800 m hosszú kútsorral, a felszínközeli rétegvíz a két mélyebb vízadóra telepített kútpárral nyerhető ki.

A 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet előírásai szerint meghatározásra került a vízbázis védőidoma.
A belső védőövezet (20 napos elérési idő)  kijelölése nem szükséges, a kutak körüli 10 m sugarú védőövezetet ki kell jelölni.
A külső védőövezet (6 hónapos elérési idő) kijelölése nem szükséges.
A hidrogeológiai védőövezet A zónája (5 éves elérési idő) kijelölése szükséges.
A hidrogeológiai védőövezet B zónája (50 éves elérési idő) kijelölése szükséges.

A védőterületi határozat 2003 november 27.-én  a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság által kiadásra került 1411-17/2003 ügyiratszámon.
A védőterületi határozatban megfogalmazásra kerülnek azon korlátozások melyet be kell tartani.

A vízbázis sérülékeny ezért a bitztonságba helyezéséről és biztonságban tartásáról gondoskodni kell.

A Tisza hullámterén lévő üdülőterületen a kismélységű kutakat és szennyvízszikkasztókat meg kell szüntetni, a szemétszállítást meg kell oldani.

Be kell vezetni a zárt trágyatárolást és a képződő szerves és hígtrágya védőterületen kívüli hasznosítását. Meg kell akadályozni, hogy újabb szennyezők jelenjenek meg a védőterületen belül. A monitoring rendszert üzemeltetni kell és a vízminőség vizsgálatokat évente legalább egyszer el kell végezni.

Térkép

<< Vissza az elejére